A nagy kiterjedésű Svět (korábban: Nevděk) halastó partján álló város történelmét – a környező dél-cseh településekhez hasonlóan – azok a nagy múltú nemesi családok határozták meg, amelyeknek a tulajdonában volt. A Třeboň név valószínűleg az archaikus „tříbit” vagy „třebit” igéből ered, amelynek jelentése „megtisztítani, elrendezni”. A városnak otthont adó területet ugyanis először meg kellett tisztítani, hogy építkezni lehessen.
A Třeboňi-medencében található eredeti, erdős, mocsaras tájat évszázadokon keresztül csupán kereskedelmi útvonalak szőtték át. Az első település, amelynek létéről egy 12. századi írásos feljegyzés tanúskodik, egy apró, Wittingau (Vítek-mező) nevű falu volt az egyik kereskedelmi útvonal mellett. A falu nevét az ősi cseh nemesi család, a Vítkovecek alapító tagjáról, Prčicei Vítekről kapta. A mai Třeboň egy egészen egyedülálló mérnöki teljesítménynek köszönheti létét: a környező halastavak vízellátásáért és szabályozásáért felelős, mesterségesen kialakított „Arany csatorna” (Zlatá stoka) csatornarendszer Štěpánek Netolický, Jakub Krčín és Mikuláš Rutard építőmesterek műve. Třeboň 1341-ben nyerte el a városi címet, 1376-ban királyi város lett, 1378-ban pedig megkapta a sóimport kiváltságát.
A teret reneszánsz és barokk homlokzatú polgárházak veszik körül, amelyek műemléki védelem alatt állnak. A legértékesebb épületek a Fehér ló ház (Dům u Bílého koníčka) és a Régi városháza (Stará radnice), amelynek 31 méter magas tornyából egyedülálló kilátás nyílik a történelmi városközpontra. Itt található a J. K. Tyl színház is, amelyben megtekinthetjük a Cseh Köztársaság legrégebbi színházi függönyét. A város minden évben két neves zenei fesztiválnak is otthont ad, ezek a Třeboňi Noktürn (Třeboňská nocturna) és a Třeboň Vidéke (Okolo Třeboně).
A tórendszerek kialakításáról, valamint a tavak megálmodójáról és építtetőjéről számos érdekes információt tudhatunk meg a gyönyörűen helyreállított Štěpán Netolecký házban, ahol további lenyűgöző tárlatok is megtekinthetők.
Třeboň enyhén emelkedő főtere a kastély kiterjedt épületegyütteséig nyúlik, amely méretét tekintve a cseh várak és kastélyok között a negyedik helyet foglalja el. A kastély területére az 1607-ből származó reneszánsz kapun léphetünk be, melyet a Rožmberk-Orsini család medvéket és oroszlánfejet ábrázoló címere díszít.
A kastély mai formájában inkább a reneszánsz időszakra emlékeztet minket, ami két Rožmberk testvér, Vilém és Petr Vok munkáját dicséri. Csak kisebb részletek és eldugott zugok emlékeztetnek a Landštejn és Rožmberk családok eredeti gótikus várkastélyra, amely 1562-ben tűzvész áldozata lett.
Mielőtt Petr Vok Rožmberk, a nemesi család talán legjelentősebb tagja úgy döntött, hogy adósságai kiegyenlítése érdekében eladja Český Krumlovot, az ottani kastélyban tárolt műgyűjteményét, értékes könyvtárát és a családi archívumot átköltöztette Třeboňba. Ezek a becses kincsek így sérülés nélkül átvészelhették a harmincéves háború megpróbáltatásait és alapjai lehettek annak a csodás gyűjteménynek, melyet a mai napig a třeboňi kastély falai között őriznek.
Petr Vok halálát követően koporsója fölé a třeboňi templomban egy ötszirmú rózsát tettek, birtokai pedig néhány évre a Švamberk család tulajdonába kerültek. A császár iránti engedetlenségük miatt azonban a várat a harmincéves háború elején elkobozták, és ezt követően a császári udvar kezelte, meglehetősen rosszul. Csak 1660-ban került a kastély és az uradalom új tulajdonosai, a grófi, illetve később hercegi címet viselő Schwarzenberg család kezébe. Ez a később rendkívül befolyásos és nagyhatalmú család – talán azért, mert Třeboň volt az első csehországi tulajdonuk –, mindig igen nagy becsben tartotta a várost és a vidéket. A Rožmberk-időkre is tisztelettel emlékeztek, a kastélyt sohasem tették saját reprezentációs székhelyükké, hanem kifejezetten magánjellegű célokra használták, például 1895 és 1922 között a család különböző ágai rendszeresen itt töltötték együtt a karácsonyt. Azt, hogy a város egyedülálló helyet foglal el a Schwarzenbergek szívében, az is bizonyítja, hogy számosan választották közülük végső nyughelyül. Azon túl, hogy az első cseh Schwarzenberg feleségének földi maradványai a Szent Egyed templom kriptájában pihennek, a 19. század elején a család nem messze attól a helytől, ahol I. Jan Adolf grófot ünnepélyesen fogadták, miután megvásárolta a várost, felépíttetett egy monumentális neogótikus síremléket kápolnával és egy kriptával, amelyben ma 26 Schwarzenberg alussza örök álmát.
A város híres szülöttei és lakosai:
Jakub Krčín (1535–1604) – a halastavak építője, akinek a nevét emellett úri sörfőzdék, mezőgazdasági épületek, istállók, uradalmi malmok és üvegfúvó üzemek is dicsérték. Krčín a Rožmerkek birtokának régense volt, ugyanakkor állítólag kemény és könyörtelen üzletember is. Az ő alakja ihlette a třeboňi sörgyár nevét: Bohemia Regent.
Tudta?
A Schwarzenberg csalás síremlékének közelében nyugszik Jiří Hanzelka, a világjáró filmrendező, aki Miroslav Zikmunddal együtt különféle Tatra márkájú autókkal beutazta az egész világot.
Tippünk:
A város szélén áll a késő barokk stílusban épült Szent Vitus kápolna, ennek közelében található egy pergola, ahol megcsodálhatjuk a helyi mesék gyakori szereplője, a bűnös Pergolína vízimanó asszonyság szobrát. A közeli Staré Hlíny községben látható ártéri hidak a cseh mesefilmek népszerű helyszínei.